A Nomádokkal idén is megnéztük, hogy megvagyunk-e még.
Fogadjátok rövid, kalandos összefoglalónkat! Ha hosszúnak, és laposnak találja a nyálas olvasó, akkor vessen amint arat!
Egy kis kezdeti izgalom regnumi módra
Április 21-én pénteken délután pontban öt órakor összegyűltünk a Dózsa György téren, hogy a péliföldszentkereszti szalézi birodalmat madárrezervátummá változtassuk egy hétvége erejéig. 21 faj 220 madara repkedett a téren, várva a buszokat, mindhiába. Khmmm….
ismeretlen tettes ugyanis órára pontosan 8 nappal későbbre levelezte le a buszosbácsival a dolgot.
Így az ismeretlen tettes vakarhatta a fejét, hogy mi tévők legyünk, honnan kerítsünk buszt így hirtelen, vonat nem megy oda, és fel sem férnénk, repülőt vezetni nem tudunk, szóval három szóval: meg voltunk lőve. Ekkor az Úr meglágyította a szülők szívét, és rávette őket, hogy egy emberré összeállva a vezetőkkel karöltve megszervezzék a csapatok lejutását. Így történt, hogy egy órán belül Gergő, a helyi elnök a Dózsa György téren állva csak pislogott a szemüvege mögül, hogy kinek kéne segíteni, mert már mindenki autóban ült a táborhely felé. Az ismeretlen tettes pedig örülhetett, mert ekkor érezte meg, hogy a regnumban nem lehet elég nagyot hibázni ahhoz, hogy a közösség ne tudjon segítségére sietni!
dj papa, a hétvége sztárvendége
Fotó: Schumicky Peti
Bekereteztük a hétvégét
A hétvégére a madarak zenei stílusokká változtak át egészen pontosan 27 zsáner versengett dj papa ízlésének elnyeréséért, hogy végül az ő zenéjükre indulhasson dj papa szettje a szombati bulin. Most biztos azt gondoljátok, hogy nem lehetséges összeszedni ennyi stílust, de higgyétek el, nem is olyan nehéz, ha funky, a rap, a metál, vagy az operett is szerepel a sorban. A szombati trophyn, a számháborúban és sportokban legjobban a Jazz csapat teljesített, így dj papa végül az ő zenéjükkel nyitotta a bulit, és a csapaté lehetett az édességekkel teletömött aranymikrofon is!
A győztes Jazz csapat
Nagy-Bozsoky Márton
Lelki táplálék
Nincsen abban semmi ferdítés, és nem a szerző akarja megnyugtatni az idősebb nemzedéket a fiatalság lelki üdvének tekintetében, amikor azt állítja, hogy bizony a visszajelzések alapján tavalyi hétvégén és a nagytáborban is az egyik leginkább kedvelt program a szentségimádás volt, így ezt idén sem hagyhattuk ki. Monostori Laci atya hozta le nekünk az oltáriszentséget a fenti templomból, és a Nomád zenekar húzta a dicsőítőt.
Estére azért igencsak lehűlt a levegő, így különös élmény volt, ahogy egyszerre fűtött minket belülről az Isten jelenlétének melegsége, és közben ugyanezen Isten hidege vetette meg a csapatot kívülről.
À propos, ha már időjárás: az imák jól sikerültek, a hétvége előtt is cudar idő volt, hétfőn pedig már zuhogott, de péntektől vasárnapig olyan napsütést kaptunk, hogy a föld verte vissza!
Véres küzdelem
A kaszáspók egyik karja
Nagy-Bozsoky Márton
Az össznépi találkozó előnye, hogy végre összegyűlik annyi vezető egy helyen, hogy le lehet tolni egy vezető-vezetett focimeccset. Ez mindkét félnek jó: a vezetettek végre elég idősnek, a vezetők pedig elég fiatalnak érezhetik magukat egy meccs erejéig. A játékidő végül góltalan lett, így a meccs végével kezdődhetett az idegpengető tizenegyes párbaj. Eleinte a vezetők lövései határozottabbnak tűntek, és Egyed Marci kaszáspók karjai védték a vezetettek próbálkozásait. Később kiegyenlítődtek az erőviszonyok, de már későn, a vezetők végül 4-3-mal megszerezték a győzelmet. Szakértői hangok később vezetői agresszióra és túlzott harci hévre panaszkodtak, ám ezen vádakat a vezetők határozottan elutasították. Schumiczky Peti így nyilatkozott:
”A győzelem olyan mint a szappan. Ha bizonytalankodsz, kicsúszik a kezedből. Amúgy is nekik még gumiból vannak a csontjaik!”
A vezetettek ultrái szerencsére a megszokottnál visszafogottabbak voltak
Fotó: Nagy-Bozsoky Márton
Egy kis Ibiza
Szombat este Dj papa helikopterrel érkezett a NO MAD fesztiválra, ahol kissé tört magyarsággal köszöntötte a népet, majd zenével és ajándékokkal köszöntötte a szívét leginkább elnyerő három zenei stílust.
”Nagyon örülni, hogy itt lenni Magyarország, jó látni many many people
– nyilatkozta, majd egy többórás szettet kevert a Nomádoknak. A hajnalig tartó veretés közben a kultúráról sem feledkeztünk meg, kvíz-est, és társasjáték terem várta a fáradt lábakat.
A legjobb partiszett díjat a képen látható ismeretlen úriember kapta, aki ismeri adja át neki egy tábla csoki formájában.
Fotó: Bojti Móric
Zárom is-e?
Megért egy misét ez a hétvége, Pipi pedig a távolból lázasan is lázasan segített, Esztergomból Attila atyát és Gergely kispap társát hívta meg a zárómisére, amivel lezárult a közös hétvégénk. Azt kell mondanom, hogy különleges hely ez a Nomád. Ritkábban látjuk egymást, mint Makó Jeruzsálemtől, és mégis, minden találkozáskor egy nagy családba csöppen az ember! Jövőre találkozunk! Éljen a Nomád!
(Címlapkép: Bojti Móric)
