Regnumi Métabajnokság, 2023
Ahh, csak ezt ne… Körülbelül ez volt az első gondolatom, amikor április 15-én, szombaton egy szülinapi buli és nagyjából 4 óra alvás után felébredtem. Vannak ilyen reggelek… De ez más volt. A regnum méta napja volt. Mindenki igyekezett a Hajógyári-szigetre a nagy rétre. Ahogy leszálltam a hévről és – kissé elkésve – futottam befelé, hogy elérjem a nyitómeccset, baráti társaságok, réteg válogatottak, senior- és juniorcsapatok között vezetett az utam. Volt, aki még a tegnap estét nyögte, volt akin a vezetettjei lógtak. Volt, aki életében először jött és a Jövő kategória értékes csokinyereményeiért küzd, meg persze voltak olyanok is – jómagam is ezt a tábort erősítettem –, akik már sokadjára szálltak harcba a vándorserlegért.
Ez A Regnumi Métabajnokság. Ez az az esemény, amelyre valahogy mindig regisztrál az ember egy – sokszor bizonytalan összetételű – csapattal. Bár aznap reggel nincs sok kedv, de azért elmegyünk, hiszen beneveztünk, a vezetőnk elrángat, a barátaink számítanak ránk, ki kell állni, satöbbi…
”Innentől kezdve már semmi sem számít és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy 5-6 órával később sárosan, rekedten állunk az eredményhirdetésre várva.
Métakörnek indult
Fotó: Szabó Ditti
Ez idén sem volt máshogy és ezért hála illeti a Scarabeusok népét, akik elvállalták és megszervezték a 2023-as Regnumi Métabajnokságot. A csapat vezetőit, Bárdosy Rékát és Török Tomit arról kérdeztem, hogy hogyan néz ki egy métabajnokság megszervezése:
„Az előző szervezőknek hála, minden jól elő volt készítve, ezért nem volt olyan nagyon nehéz dolgunk. A legnagyobb aggodalmat idén is az időjárás jelentette, de szerencsére a métabajnokság a Jóisten terveiben is szerepel, ezért olyan csodálatos napsütéses időnk lett, hogy az OMSZ munkatársai újfent benyújthatják felmondásukat.”
– mondta Török Tomi és Bárdosy Réka.
„A nap Lőw Gergő atya szavaival indult, aki elmondta nekünk, hogy a métázás miben hasonlít a Mennyországra. Ezután kezdődtek a meccsek.” A Scarabeusok összességében sikerként könyvelték el az idei bajnokságot és hálásak mindenkinek, aki közreműködött: „Olyan jó látni ilyenkor, ahogyan kicsik és nagyok mindent beleadva játszanak és biztatják egymást. A korábbi évekhez hasonlóan idén is elmondhatjuk, hogy csupa tűz, csupa élet volt a métabajnokság, ami így szervezőként is ugyanolyan jó élmény az egész csapat számára, mint résztvevőként. Ebben segített a 14 csodálatos bíró, akik egész nap kitartóan vezették a meccseket, bíráskodtak és kezelték a konfliktusokat.”
A Scarabeusokon kívül természetesen rengeteg más nép is szép létszámmal megjelent. A MacGregor lugasépítők népe például pont a házigazda Scarabeusok kategóriájában – a Minorok között – versenyzett kifogyhatatlan lelkesedéssel. Hogy mit is jelent ez a kifogyhatatlan lelkesedés, az kiderül a vezetők, Knáb Isti és Kollányi Kata beszámolójából:
„Első alkalommal vettünk részt a bajnokságon, és annak ellenére, hogy eredmény nélkül maradtunk, nagyon élveztük. Mivel csapatunk jóformán lányokból állt, kifejezetten nehéz dolgunk volt, de ez sem adott okot arra, hogy ne élvezzük a játékot. Szerencsére az előrejelzés ellenére jó időnk volt, így ez sem szabhatott gátat a játéknak. Jövőre ugyanitt!”
Elkapja?
Fotó: Szabó Ditti
Végül, de nem utolsósorban jelen sorok írója önző emberként, gyarló módon meg kell, hogy emlékezzen saját csapatáról is. Bár azok, akik a szerzői profilon található képet veszik alapul, minden bizonnyal kételkedni fognak ezen mondat valóságtartalmában, de az igazság bizony az, hogy az „Az Oscar” elnevezésű formációnk a legöregebbek között, a Maior kategóriában vitézkedett. A különítmény egyébként a Feketebodza réteg Mangalica, Kabóca és Rigó népeiből verbuválódott, Dél-Pesti segéderőkkel egészült ki, és az elmúlt évben számos buliban, hegymászásban és túrázásban kovácsolódott egységes, ütőképes és végső győzelemre is esélyes métacsapattá. A bajnokság után Altnéder Júlia (Rigó) így nyilatkozott:
„Nagyon izgalmas volt, egyik meccsről se gondoltam volna, hogy megnyerjük. Utána napokig izomlázam volt!”
A csapat húzó elkapója, Kállay Benedek (Kabóca) a következőképpen értékelt: „Az esőzés elmaradásánál már csak a szervezés volt jobb! A mérkőzések izgalmasak és színvonalasak voltak. A tornát követő több napos izomláz ellenére is bőven megérte a részvétel.” És, hogy mi volt az izomláz díja? Szavak helyett álljon itt egy kép a – már kissé megfogyatkozott – győztes csapatról!
A győztes csapat
Fotó: Kállay Bori
Sokunk számára volt elégtétel, hogy idén a dobogó legfelső fokára állhattunk. Az elmúlt években a csapat tagjai különböző összetételben mindig ott voltak a tűz közelében, de a végső győzelem eddig nem jött össze. Idén a Tigrisekkel játszhattunk fordulatos döntőt – innen is gratulálunk nekik. A félidőben még ellenfeleink tűntek erősebbnek, majd óriási hajrában, taktikusan ütemezett futásokkal és sok elkapással a második játékrész során visszajöttünk a meccsbe és végül néhány pont különbséggel nyertünk.
”Gratulálunk a korábbi bajnok Cincéreknek és Seregpingvineknek, megtiszteltetés csatlakozni hozzájuk (reméljük a vándorserlegen még van hely nekünk is), illetve ezúton is köszönjük a Scarabeusoknak a szervezést!
